A Poncihterek

Poncihternek a soproni, német szőlőtermesztőket nevezték, akik a szőlőkben köztes növényként babot termesztettek.

A Bonenzüchter babtermesztő név népetimológiai változata a poncihter. Magyarországi népleírások is átvették a nevet, és a soproni parasztpolgárok módos városi polgárok elnevezésére használták.

Évszázadokon át a szőlő, a bab és a bór jól megfért egymással. A 18-19. században a legnagyobb nyugati borexportot Sopron bonyolította le. A belső- dunántúli, somogyi, balatoni, tolnai borok is a soproni név alatt keltek el ezekben, az időkben.

Tehát a borkereskedelem Sopron város polgári életformájához szorosan hozzátartozott, a borkereskedők saját boruk mellett más vidékek jó minőségű boraikkal is kereskedtek.